Minden olyan terv, amit Isten elhatároz valójában megvalósításra kerül, legyen az okos, vagy éppen oktalan. A Teremtő azért teremt, hogy kipróbáljon dolgokat a Mindenségben, vagy annak éppen az ellenkezőjét és kiderüljön róla, működik, hasznára van a Teremtésnek vagy éppen az ellenkezőjére.
Amikor Isten kitalálta a polaritás megvalósítását, először csak egy bolygón az annunakik által lakott Széth bolygón tette ezt meg. Az ellenpólust egy másik bolygón a szethiekkel szemben - mert így is nevezik őket – a kísérletbe be nem avatott Amentiben teremtette meg.
Amenti lakói békés természetűek lévén minden földi jót, amit csak egy lény megteremhet a bolygóján, megteremtettek maguknak. Jólétben és boldogságban léteztek. De egy napon a széthiek meglátogatták őket és megfosztották őket mindentől, még a szabadságuktól is azokat, akiket sikerült nekik elkapni.
Olyan borzalom indult el a Mindenségben, amely a mai napig tart.
A földi lényeket ez oly módon érintette, hogy e két népességből született meg hosszú évmilliárdok után az ember, aki már a polaritás mindkét vonását hordozta, hogy Isten nem egy teremtményében, hanem egy kettős vonatkozású félig állat félig tudatos lényben kísérletezze ki a polaritás végeredményét. De hogy nagy baj ne lehessen ebből, ezért jött létre a megsemmisítő intézmény, vagyis a Pokol. Ha egy teremtmény fejlődésre képtelennek bizonyult, akkor ide a Gyehenna tüzére került, nehogy a sötétség magával rántsa a fényt.
A széthiek, vagy ahogy ők magukat nevezik az annunakik feladata minden esetben az volt, hogy lepusztítsa a bolygót és számkivetésre, azaz rabszolgasorsba taszítsa lakóit.
Hogy Istennek mi öröme telt ebben a gonosz játékban, azt senki sem értette rajta kívül, talán még ő maga sem, de mint egy rossz gyermek belefeledkezett a pusztításokba és eközben úgy eltorzult a lelke, hogy már a feleségére, vagyis az Istenanyára, az ő nőies énjére sem volt hajlandó hallgatni.
Amikor Anna még Istennőként mellette volt, azt gondolta, ostoba férje kinövi majd ezt a torz játékát, de úgy elfajult a vita a végén közöttük, hogy isteni hatalmával a férfias rész letaszította feleségét a földi lények közé, hogy sohase tudja magáról, kicsoda ő.
Amikor Anna földi életeket élt, annyi szenvedésben volt része, mint egyetlen egy teremtménynek sem. De egyszer egyik földi életében, amikor már nagyon hiányzott asszonya, Isten magához vette feleségként - földi, atlantiszi királyként - akkor ráébredt arra, mit jelent a szerelem, mit jelent a szeretet. Sajnos azonban nem merte előadni feleségének a valódi történetet, hanem diktátor hajlamát fokozva különböző kultúrákban engedte el minden erkölcsi tartását, bizony mondom nektek, és olyan torzzá tette a földi világotokat, amilyenné csak egy beteg lelkületű Isten tehette azt.
A teremtménynek Isten parancsa szent, bármilyen legyen is az, ahogyan Anna is komolyan vette tőle, hogy emberként máglyahalált kell halnia értetek.
De Isten akkor már annyira szerelmes volt régi-új asszonyába, hogy nem kellett Annának végrehajtania ezt az esztelen parancsot, ahogyan Ábrahámnak sem kellett végül Izsákot feláldoznia Istenének.
Amikor Isten nekünk parancsba adta a háborúkat nem mondhattunk nemet. Mindent meg kellett tenni, és bármit is ellenetek. Olyan kegyetlenné, barbárrá változott a földi élet, hogy bár tudtuk esztelenség, ami itt történik, nem tehettünk ellene a világon semmit.
Annára várt tehát a feladat, hogy találkozzon az igazsággal. Amikor felismerte Isten abberált brutális vonásait, elhatározta ennek a kegyetlen lénynek a megváltoztatását. Emberként ismerte fel, mekkora a baj a Mindenségben, ha Isten meg nem változik, mielőtt a világév végén aludni tér.
Nem volt sem egyszerű sem könnyű dolga, mert Isten sem a hatalmat, sem abberált vonásait nem akarta könnyen elengedni, hiszen eddig senki sem bírálta meg őt, senki se merte a szemébe mondani az igazságot.
De merte Anna és úgy leteremtette őt ezekért a vonásokért, ahogyan egy földi asszony dorgálja lusta, trehány, semmirekellő férjét.
Bennünket megdöbbentett Anna viselkedése, de látva az eredményt, megértettük, talán most ebben az időfázisban sikerül végre kiragadni a földi embert egy olyan Isten karmaiból, aki, ahogyan Anna szokta mondani, elfeledte menetközben egyetlen törvényét, vagyis a szeretetet.
Amikor Isten elgondolkodott ezen, láttuk, megmozdult benne valami végérvényesen. Ami azelőtt sohasem történt meg: hogy felesége kedvében járjon, tanácsot és segítséget kért tőlünk, hogy meg tudja tenni azokat a változásokat a Földön, ami most kezd majd igazán beérni. Minden egyes lélek, aki még a Föld porát tapossa, visszajuthasson arra az eredeti bolygóra, ahonnét a kísérlet elején ide jött.
Anna azonban nem bolygólakó és nem földi lény, hanem egy oktalanná vált Isten felesége. Ő maga ismerte fel a teljes összefüggéseket, mert úgy kutatott előző életeiben és úgy gyűjtötte az információkat a földön működő sötétekről, hogy meg tudta érteni a földi események, Isten betegségei, és az ő története közötti nem hétköznapi összefüggéseket.
Tudom, sokak számára kínai, amiről most beszéltem nektek, de a Földön megírta Anna és Isten, Anna és médiumtársa mindazt az információt, amiből már részletesen megismerhetitek ti is ezeket az összefüggéseket.
Ez az ajándéka a földi embernek Annától és attól az Istentől, aki miatt majdnem elveszett a Mindenség és valamennyi teremtménye.
A nehézségeket most az okozza, hogy azok az erők, akiket még az annunakik – akik menetközben távoztak már a Földről – készítettek fel Antikrisztus világának a megteremtésére, nem tudnak szabadulni saját téveszméiktől és attól a hittől, hogy nekik Lucifert kell szolgálniuk.
Hiába történtek meg a földönkívüliek felszólításai, egy szűk hatalmi csoport remélve sötét Istenük elismerését, még mindig aszerint a program szerint működik, amit Lucifer földre születésük előtt megparancsolt nekik. De most, ezek az elvetemült lények saját ostobaságuk csapdájába estek, mert haláluk esetén nem a Mennyország jutalmát kapják gazságuk jutalmaként, hanem a Gyehenna tüzét.
Már ott vannak képviselőik valamennyi kormányzati szervben, szinte valamennyi kormányban és olyan gazdasági hatalomra tettek szert, amely most Isten áldásos tevékenysége végett éppen az összeomlás peremén táncol. Amikor a világgazdaság összeomlik, akkor ismeri meg a földi ember ezeknek a gazfickóknak a nevét és nem lesz olyan védelem, amely megvédené őket a népharagtól, ha kitudódik, mit terveltek elvetemültté vált Istenük parancsára az emberiség ellen. Aki pedig életben marad közöttük, azt nemzetközi bíróság elé állítják és ezzel a sorsuk meg lesz mindörökre pecsételve.
Persze végződhetett volna másképpen is számukra a történet, de elvetemültségükben fittyet hánytak a Fényszövetség felszólítására, amelyet pedig már a gyógyulófélben lévő Isten irányít, hogy megváltoztassa a történelmeteket, és szolgálatotok fejében olyan áldásban és elismerésben részesítsen benneteket, melyet megérdemeltek sok tízezer évi kitaszítottságotok és szenvedésetek ellenében és jutalmaként.
A háttérhatalom képviselői pedig azt kapják jutalomként, amit kiharcoltak maguknak a ti szenvedésetek és megalázásotok miatt.
Ámen
20010. 11. 28.