Minden megromlott és megrontott időben Isten kivetíti Önmagából azokat a legtisztább energiákat, melyek a Földre születve emberi testben, megpróbálják a többieket egy erkölcsösebb, szeretetteljesebb világ felé vezetni.
A régi időkben ilyen avatárok számosan voltak, de ti csak azoknak ismeritek a nevét, akik az emberi emlékezet néhány évezredes múltjában megőrződtek számotokra.
Ilyenek voltak Thoth, akit atlantiszinak is neveztek, Buddhák többen is, Ráma szellemiség, Zarathusztra, Jézus, Mani.
Ők voltak eddig a legtisztább avatár szellemiségek.
Avatár volt, de hétköznapi testben Mohamed próféta és Anna maga is avatárnak jött közétek a Földre most.
A másik oldalon, amikor a sötétség nagy volt, mindig kiemelkedő zsarnokok, vagy hadvezérek születtek meg. Ilyenek voltak: Széth, II, Ramszesz és más fáraók, Július Cézár és szinte valamennyi zsarnok római császár. Közöttük voltak egészen kiemelkedő negatív személyek, akik persze valamennyien istennek mondták magukat, csak azt nem, hogy negatív értelemben voltak azok.
Sem Nérót, sem Caligulát sem a többieket nem kell bemutatni, hiszen a történelemből ismerhetitek rossz hírüket.
Előttük a görögöknél Spártában voltak ilyenek az általuk nagy győzteseknek kikiáltott királyok, hadvezérek.
Azután néhány keresztény, de legfőképpen katolikus pápa töltötte be ezt a dicstelen szerepet. Ők rendelték el a boszorkányüldözést, a keresztes háborúkat és minden olyan intézkedést, amely tovább züllesztette az emberi társadalmat és nem a Szeretet Törvénye felé vezérelte azt.
A hun Attila nem azért tartozott közéjük, mert gonosz ember volt, hanem azért, mert Isten parancsára kellett felszámolnia a lezüllött és romlott római birodalmat. Ezért született meg a Földre, ezért kapta meg Istentől a hatalom kardját - ahogyan Anna is a mostani időkben -, és ezért kellett elbuknia, hogy törölje vele saját negatív karmáját.
Jött azután közétek Arthur király. Neki is ugyanebből az okból kellett elbuknia.
Dzsingiszkán nem volt tiszta lélek, neki éppen ezért nem lehetett hosszú ideig újra születnie, de most megint közöttetek él, csak nem mondhatom meg még, ki ő?
Azután kisebb kaliberű hadvezérek születtek, míg meg nem született Jean D” Arc, aki nem volt más, mint Anna egy korábbi életében. Ő is ugyanezért bukhatott el, hogy törölje vele azt a karmikus tartozást, amit a hadvezéri élet jelentett neki akkor.
Aztán jöttek számosan katolikus valódi szentek, akik bár nem voltak avatárok, de tiszta életükkel példát mutattak a többieknek.
Így született közétek Szent Ágoston, Szent László magyar király, Szent Benedek, és Assisi Szent Ferenc, aki ismét Anna egy korábbi inkarnációja volt.
Őket követte aztán a Francia Forradalom által hatalomra jutott pszichopata hadvezér, vagyis Bonaparte Napóleon, akit a franciák teljesen érthetetlenül még mindig nemzeti hősüknek gondolnak. Így jutott el a földi ember Hitler korába, de sem a zsidók, sem a világ nem értette meg a szerepét.
A mostani rendszerek hiába hirdetik magukról azt: demokráciák, valójában az illuminátusok által vezetett és a tömegeket félrevezető démonokráciák azok.
Nem beszélek most sem Sztálinról, sem Mao Ce Tungról, sem az Észak-Koreában megvalósult démonokráciáról, mert ezeket, akiket azok borzalmai meggyötörtek, úgyis ismerik. Aki pedig azokban a hasznot húzta a többiek szenvedéséből, úgy fog járni, mint a többi felelősségre vonandó illuminátus.
Tehát kegyelem nincs, mindenki egyénileg felel önmagáért. Krisztus senkit sem váltott meg, csak megmutatta az emberiségnek azt a példát és azt a törvényt, melyet Isten az emberiség számára kijelölt kétezer éve.
Amikor majd megindulnak az Ég csatornái és jön a Vízözön, csak azok maradnak a Földön, akik mindent megtettek a saját jólétükért és semmit sem tettek a többiek fizikai, lelki, szellemi felemelkedéséért.
Ámen
2010. 12. 10.