Most azokról az avatárokról fogok nektek beszélni, akik egy-egy földtörténeti kor határán Isten utasítására meghatározták az emberiségnek azt az új értékrendet, amit Isten kijelölt lényei spirituális fejlődése számára.
Amíg Istennek nem voltak gondjai saját egészségével, addig ezzel sem volt gond. Isten egyetlen törvénye, a Szeretet Törvénye alapján határozta el, mi szükséges ahhoz, hogy a Birodalmaiban élő létező lények tovább fejlődhessenek egy spirituális skálán. Amikor azonban Isten maga olyat tett ebben a történelmi fázisban, amely erősen lerontotta egészségét, azt gondolta, majd egy lénye testében helyrehozza azt a hibát, amit valójában ő maga követett el. Ezért aztán megteremtette az embert fénylényei és sötét lényei közreműködésével és azt gondolta, azok majd kihúzzák őt ebből a pácból.
A végeredmény azonban nem az lett, hogy az emberiség spirituális fejlődésével Isten gyógyulni kezdett, hanem az, hogy Isten emberként inkarnálódva olyan zuhanásba kezdett, mint egyetlen lénye sem a Mindenségben.
Miért történhetett meg mindez? Mindez azért történhetett meg, mert Isten feledve saját egyetlen törvényét elkezdett olyan történelmet gyártani, amely nem szólt másról, mint az emberiség gyötréséről, szenvedtetéséről, és ehhez Isten saját sötét lényeit használta fel.
Hiába jöttek a fény avatárjai, a Buddhák, Zarathusztra, Ráma, egyik sem tudta többé a sötétség erőit visszaszorítani, mert Isten olyan jólétbe helyezte őket, hogy eszük ágában sem volt jobbá tenni az emberiséget, hiszen nem ez lett az érdekük. Az érdekük éppen az lett, hogy az emberek lezüllesztésével meghosszabbítsák saját jólétük idejét.
Isten ugyan érzékelte ennek a problémáját és nem egy kultúrát söpört el ezért a Földről, de az alapproblémát nem értette meg. Az embereket hibáztatta gonoszsággal, miközben a gonoszságot újra és újra saját kegyeltjei teremtették meg.
Amikor Jézus a Földre jött közétek, azért jött, hogy az egyetlen Isteni Törvényről beszéljen nektek, de a zsidók, akik akkor rendkívüli nagy hatalommal bírtak már, nem óhajtották a nem zsidó származású gój galilei uralkodását, ezért érdekükké vált Jézus elhallgattatása.
Mivel Isten is csalódott fiában, mert nem ismerte fel az őt megkísértő gonoszban saját teremtő apját, ezért „közös érdekből” halálra szánta azt a lényt, akit pedig ő maga küldött az emberiség felemelésére.
Ezek után már semmi sem tartotta vissza Isten férfias oldalát, hogy kegyetlen és barbár hordákat irányítson azokra, akik földi emberként már eddig is rengeteget szenvedtek.
Része volt Jézus híveinek üldözésében, az inkvizíció intézményének létrehozásában, háborúk kirobbantásában, Amerika földjén indián civilizációk kiirtatásában, a legújabb borzalmas világháborúkig.
A ti Teremtő Istenetek kialakított egy új fajt, akiket ti most zsidóként ismertek. Ezek a népek valaha békés pásztorkodó népek voltak ugyan, de Isten elhatározta, olyan segítségévé neveli őket a történelemben, ami csak és kizárólag az ő érdekeit szolgálja.
Ezért aztán egy, ahogyan ő nevezi marziszi származású – vagyis széthi – férfinak és hatti származású feleségének olyan dinasztiáját tervezte meg, hogy átnevelésükkel minden széthi fortély átadásával az emberi történelemben a segítségére legyenek.
Csakhogy királyaik, s ez törvényszerű volt, olyan életet kezdtek el élni, ami nem volt ínyére már Istennek, ezért számos alkalommal vetette őket fogságba.
A lényeg azonban nem változott, bár értelmesebbek voltak ugyan a többségnél, de meg sem ütötték a többiek erkölcsi színvonalát. Nem tették a többieket erkölcsösebbeké, hanem kihasználva okosságukat, leleményességüket mindenhol ahol hatalmat szereztek maguknak, élősködtek más népek felett.
Amikor Isten végül Hitlerként csúfos kudarcot vallott velük szemben, két választása maradt.
Fenntartja tovább ezt a rothadó emberi civilizációt, esetleg megvalósítja réges-régen dédelgetett álmát az Antikrisztus birodalmáról, vagy Vízözönnel elsöpri az emberiséget, hogy újra kezdve mindent egy értelmesebb létezést hozzon létre a Földön, remélve ettől a teljes gyógyulását.
Anna és társai a Forrásban már régóta tudják mekkora a baj Istennel s a Mindenséggel, de nem tudták megmondani az okát annak, Isten miért is beteg, és főképpen azt, hogyan gyógyulhatna meg.
Amikor Anna elhatározta, megszületik emberként, tudta ugyan ezeket a dolgokat, hiszen Isten betegségének a tünetei olyan régiek már, hogy minden teljes tudatossággal létező lénye tudja róla, hogy beteg, de emberként földre születve ugyanúgy elfeledte azt, ahogyan ti sem emlékeztek semmire, ami a köztes létben veletek történik.
Kérdezem tőletek, ha tisztában lennétek azokkal a bajokkal és a szenvedésnek azzal a fokával, amit emberként át kell majd újra és újra élnetek, választanátok-e ilyen életet magatoknak? Bizony mondom nektek, egyetlen ép eszű lény sem választana magának ilyen életet, de a köztes létben feledve a földi élet fájdalmait, a Földön feledve a köztes lét békéjét nem tudtatok sohasem Istennek nemet mondani, amikor erre a borzalmas életekre rá vett benneteket, mint a szomorúság, szenvedés, betegség, fájdalom, szeretet nélküliség és minden olyan, amely megjelenik földi életetekben.
Anna persze veletek szenvedett, mert a gonosszá váló társa nem kívánva a kritikát feleségétől. A Földre és más bolygókra száműzte, hogy szenvedésekkel teli életeivel kiirtsa belőle az ellenállás minden csíráját.
Arra azonban, ami ebben az életében történt, maga Isten sem gondolt. De, hogy mindez hogyan történt, nem én fogom elmesélni nektek, hanem kettőjük könyve ad hírt róla, részletesen.
A lényeg pedig az, Anna felismerte Isten betegségét, magányát, majd elkezdte szeretetével és minden különleges gyógymóddal Istent gyógyítani.
Bár sokat javult, vannak még mindig nagyon rossz periódusai, de talán Anna szeretete végérvényesen leemelte őt arról az útról, amely nemcsak magának Istennek, de teremtményeinek is a pusztulásához vezetett volna.
Ezért maradt el tehát az Antikrisztus eljövetele, a zsidó világhatalom létrejötte és ezért jelentek meg azok az információk az interneten, amelyek a Fény Galaktikus Föderációjáról és a Belső-Föld lényeiről, segítő szándékukról szólnak.
Már nincs visszaút Isten számára, mert ha meggondolná magát és visszatérne korábbi önmagához, akkor bizony semmi sem mentené meg a világot a sötétek hatalmától, az pedig a világ a Mindenség pusztulásával, halálával végződne.
Ámen
2010. 12. 01.