Arról már beszéltem nektek elég részletesen, hogy Isten választott népének, vagyis a zsidóságnak mindenkor az volt a feladata, Isten igényei szerint romboljon szét civilizációkat és kultúrákat a legrafináltabb módon, ha erre Isten maga adott parancsot.
Ennek csupán az lett volna az értelme számára, hogy a változások hamarabb jöjjenek el, hamarabb tudjon új dolgokat próbára tenni. A valóságban ez mérhetetlen sok szenvedéssel járt nektek, mert egy jól működő civilizációt erőszakkal, nem tisztességes módokon kellett szétverni, szétzülleszteni. Aki nem hinne nekem, az olvassa el Cion bölcseinek tulajdonított jegyzőkönyveket, mert abban tökéletesen le van írva az a módszer, ami alapján egy közösség megsemmisítése megtörténhetett. A teljes igazsághoz tartozik azonban, hogy ez nem a zsidók műve, ahogyan Anna helyesen ismerte fel, hanem magáé a szeretet nélküli Istené.
A zsidók minden esetben oda vándoroltak, ahová Istenük rendelte őket. Nem volt számukra kérdés, menjenek vagy ne, mert ha nem engedetlenkedtek, Isten fogságra ítélte őket.
A Talmud és a Tóra azért van tele mások iránti gyűlölettel, hogy ennek a népnek sose legyen lelkiismeret furdalása, ha másoknak ártana.
Volt viszont egy nép az emberiség történetében, akit Isten halálosan gyűlölt. Ez a magyarnak mondott nép volt. Az ő bűnük semmi más nem volt, mint az, hogy felesége teremtette meg a fajt, látta el számos erénnyel, valamint az egymás iránti szeretet, összetartozás érzésével.
Amikor Isten, vagy a felesége közéjük született, általában felfelé emelkedtek a hatalomban, de Isten mindig gondoskodott arról, hogy ne legyen sokáig jó nekik, ezért aztán nemcsak a kedvenc faját, hanem más népeket is rájuk uszított, hogy kiirtsák őket a többiek közül.
Amikor már csak maroknyian voltak, összegyűjtette őket a Kárpát-medencében, hogy végső megsemmisítésüket néhány száz év leforgása alatt elérje. De akkor bölcs királyuk ezt a népet Mária kezébe helyezte. Jézus anyja Mária pedig oltalmába vette ezt a tehetséges és tisztességes népet, mert pontosan tudta kik ők, milyen közük volt Jézushoz, és milyen népben élt ő, amikor a zsidók a fiát keresztre feszítették.
Jézus végső beavatását népének a párthusoknak köszönheti, akik akkor még a Van-tó környékén éltek. De Isten a rómaiakkal és a perzsákkal olyan csapást mért rájuk, hogy el kellett hagyniuk a Közel-Keletet és feljebb kellett vándorolniuk a Szkíta sztyeppék felé, akikkel mindenkor rokonságban álltak, és akiket Isten szintúgy megtizedelt más barbár népekkel.
Ennek a népnek a történetét a rovó sámánok írták meg hitelesen. Ha el akarjátok olvasni, a Püski Kiadó gondozásában megtalálhatjátok Arvisurák címmel.
Ez az írás a Föld egyetlen hiteles történelem feljegyzése az elmúlt hatezer évben. Ezért nem hajlandók a sötéteket kiszolgáló nemzeti és nemzetközi történészek elfogadni, mert akkor a történelmüket a béka feneke alá tehetik, ahogyan Isten kedvenc népe is.
A sámánoknak olyan magasrendű gyógyító és más célú szellemi iskolája volt, amelyet magasabb rendűnek ítélek, mint a mai áltudást osztogató egyetemek. Ez a szellemi iskola külön oktatta a társadalomirányításának, fenntartásának ismereteit és azokat a kézműves tudásokat, melyekkel ezek a népek hatalmas virágzó városállamokat és gazdag kultúrákat teremtettek. De az ismert okok miatt Isten mindenkor elpusztíttatta ezeket a civilizációkat, és rabló hordák kezeire adta. Ez persze nem volt szép tőle, de az igazságot egyszer a történelemben ki kell mondania valakinek végre.
Anna mindezt tudja, már régen nem meglepetés a számára, de nektek is meg kell ismerni az igazságot nemcsak róla, hanem népéről is.
A Táltosok Intézménye mindaddig fennállt, míg Isten egy rossz pillanatában ki nem írtatta őket a sámánjaikkal együtt a földi világból. De ezzel a legrosszabbat tette magával, ugyanis a sámánok a legnagyszerűbb módokon gyógyítottak. A táltosok pedig arról gondoskodtak, hogy Isten energiái egyensúlyban legyenek mindenkor a Földön.
Isten zuhanása akkor következett be végérvényesen, amikor a táltosok visszatértek a Szellemi Síkra, és nem volt olyan tudós csoport, aki helyettük ezt a feladatot megoldotta volna.
Amikor Anna a Földre jött, azzal a szándékkal született meg, hogy önmagától váljék táltossá, hogy Istenét gyógyítani tudja, vagyis helyreállítsa megromlott energetikai egyensúlyát.
Mivel Isten nem engedte, hogy Annát a táltosok tanítsák a Szellemi Síkról, ezért Anna nem vehette fel velük a kapcsolatot, és ők sem Annával.
Számukra a legnagyobb meglepetés mégis az lett, hogy az elmúlt félévben Anna magától kereste meg őket. Engem kért meg, tegyem lehetővé számára ezt a kapcsolatot.
Amikor ezt kérte tőlem, már tudtam, Anna fejlődését senki a világon, még maga a Teremtő Isten sem állíthatja meg.
Amikor a táltosok Királynőjükké avatták, Isten meg sem jelent a szertartáson, mert tudta, negatív történelmének és hatalmának a végéhez ért. Persze vehette volna ő ezt másképpen is, például úgy, hogy Anna végleg egészségessé teheti majd őt. De régi reflexei még a mai napig is hatnak. Pedig mindazt, amit Anna tett, egy elvetemültté vált Istenért tette, aki a történelemben megfeledkezett egyetlen törvényéről, és arról, hogy Isten a világot azért teremtette, hogy megossza lényeivel a létezés örömét, ahogyan ezt Anna sokszor elmondta neki.
Mi pedig fellélegeztünk, mert bármennyire fájt mindenkinek Isten ostobasága és betegsége, nem tudtuk a gyógymódot, mert senkinek sem volt bátorsága szembeszállni azzal a szellemiséggel, aki megteremtette őt.
Ámen
2010. 12. 01.